Azoknak, akik szeretnek felolvasni 2007 május 30.
Posted by drblondeee in Sose halunk meg. Vagy...?, Vas megye, Vers, dr. Blondee, olvasás, Írás, Ünnep.3 comments
Jövőre lesz 200 éve, hogy Széchenyi István filozófiai érettségi vizsgát tett az akkor 3000 lelket számláló Szombathely városában. Kultuszteremtő céllal, és nem hagyományok nélkül (2004 tavaszán Ottlik: Iskola a határon c. regényét olvasták permanensen, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából dr. Fűzfa Balázs vezetésével a szombathelyi BDF hallgatói közül sokan), 24 órás felolvasást szervez a BDF és a szombathelyi Berzsenyi könyvtár, részleteket itt találsz.
Ott leszünk néhányan éjszaka is, gyere, ha van kedved olvasni. Még jó, hogy szóltál, Ronika:)
Ki tudja 2007 május 30.
Posted by drblondeee in Vidám, dr. Blondee.10 comments
اهلا ومرحبا بكم فى مدونتى الشخصي
de az is lehet, hogy nem, csak eszembe jutott:)
Asz(k)eptikus vagyok, lapozni akarok 2007 május 30.
Posted by drblondeee in Blog, dr. Blondee, olvasás, Írás.6 comments
Honnan ez a asz(k)eptikus* [A sebszéleket összeölti aszeptikusan a halál] lét(t)engődés, nem tudom, és igazságtalan se lennék szívesen, ha nem muszáj, csak kivételes esetekben, pl. amikor a kaland és a hecc kedvéért szeretetből elfogult vagyok, mert muszáj.
De nem vagyok, ha rólam van szó, legalábbis nem szándékosan, tehát az igazságosság kedvéért vissza is vonnám a tengődés szót ebből az összefüggésből mostan.
Gyerekként fenemód bosszantott, hogy nem értem, a felnőttek min nevetnek,
és emlékeim szerint roppant módon vágytam arra az állapotra, ahol majd a viccesnek szánt felnőtt mondatok (úgynvezett poénok) (és persze a komoly dolgok is) azonos amplitúdójú rezgésre késztetnek majd a felnőttekkel, haj, de minden más lesz, gondoltam én akkor, TV híradó néző kiskoromban. (Egy gyerek azt se tudja, mi az a poén, se a vicc. Akkor nevet, ha örül. Nődögélni kell, mire megtanulod, hogy amin sírni lehet, azon nevetni is, te választasz, és te a poént választod, mert sírni nem jó poén. Na.) (tovább…)
Útilapúú. Nem muss:) 2007 május 17.
Posted by drblondeee in Blog, dr. Blondee.4 comments
Csak ha érdekelnek az útiélményeim: most a korábbinál áttekinthetőbb formában olvashatod az Útilapúú oldalon.
(A wordpress.com postépítési konstrukcióban ott van, de oldalépítés terén azért még lenne mit fejleszteni, drága Matt 
Gyűröget de nem le az idő 2007 május 16.
Posted by drblondeee in Vidám, dr. Blondee.7 comments
Az öregedésben az a jó, hogy manapság ha reggel elalszom és kissé gyűrött arculattal érek be, már senki nem kérdi meg: – mi van, elaludtál? 
Dr Blondee next: nem unod magam? 2007 május 15.
Posted by drblondeee in dr. Blondee.15 comments
Ha kedd, akkor pamlagolás, miért is ne, később, délután (miután meghallgattam a palesztin nagykövet okfejtését Izraelhez és az EU-hoz fűződő viszonyukról, te jó atyaúristen) – tehát olyan hat körül mintegy itt vagyok.
Témát hozhatsz, a szokásos dilemmák (szabadság, félelem, kapcsolat-tartósítás) mellé felvehetjük akár a “hogyan kerülhetnék ki érdeklődésem középpontjából” címűt is, azaz nem foglalkozunk-e túl sokat magunkkal, mi, akik annyira “ráérünk” töprengeni:)
Tudod, mi kéne? 2007 május 15.
Posted by drblondeee in Félelem és reszketés, Kopasz csajok, dr. Blondee.2 comments
-Tudod, mire vágyom? Egy olyan piros kis szandira. Aminek hálós az eleje, jól levegőzik.
-Lapostalpú?
-Ühüm. De most nem lehet. Ki kell fizetnem a doktornénit. Majd talán a jövő hónapban. A gyereknek is szülinapja lesz, mondtam neki, ötezerért választhat ajándékot és megsértődött, hogy neki már sose lesz normális szülinapi ajándéka.
-Majd apa vesz neki, nem?
-Ühüm. Én most nem tudok többet többért. A pszichonéni szerint rám is rámférne a terápia, hogy a gyereknek segíteni tudjak. Nem tehetem meg. Talán havi egy alkalom, annyit talán ki bírok gazdálkodni. Egyetlen alkalommal beszélgettünk vele a gyerekkoromról, utána szétestem, két napig sírtam. Hát kell ez nekem? Még dolgozni sem tudnék.
-Nem tudom, lehet, hogy katartikus lenne és újjászületnél.
-Csúnya a bőröm, látod milyen? Olyan ronda vagyok, nem?
-Nem, nem vagy. De ismerem ezt az állapotot, azt hiszem. Belenézel a tükörbe és nem találod magad… ez az? Mintha nem lenne meg az arcod, nincsen tekinteted és nem tudod eldönteni, hogy nem látsz, vagy csak nem látszol. Ez az?
-Nem tudom. Randának érzem magam.
-Te, tudod, mi kéne?
-Mi?
-Egy olyan piros kis szandi… elöl hálós, jól szellőzik, csini kis lapostalpú…
-Ühüm… vagy tudod mit? Nem is kéne… semmiféle új cipő…
Közelebb 2007 május 14.
Posted by drblondeee in Apák és lányok, Sose halunk meg. Vagy...?, dr. Blondee.6 comments
Lépj hátrébb, kincsem, ne félj, ő még nálad is jobban megijedt.
A sün szöges ököllé gömbölyödve várta a csapást. A kisfiú anyjára sandított, a természet csodája töprengésre késztette, rohant volna a jámbor állathoz orrot cirógatni, tappancsot morzsolgatni, szemébe nézni az erdő takarítójának, de az csendben gömbölyödött tovább.
Hát jó, gondolta a fiú, hátrébb lépett egyet meg még egyet, majd leguggolt vele szemben. Percek inaltak, fűszálak hajlongtak, és lám, a sün felengedett.
Távolodni kell néha, hogy közelebb juss, kisfiam, suttogta fülébe az anyja, míg a kis tüskést figyelték, ahogy feléjük indult.
Státuszok és szimbólumok 2007 május 11.
Posted by drblondeee in Apák és lányok, Félelem és reszketés, dr. Blondee.15 comments
Státusszimbólumnak is beillő autója hipermodern kulcsával babrált, titkon a kislányt figyelve a túloldalon. “Mit csináltál már megint, te, szerencsétlen!”- dörgött az anyai szigor. A kicsi sírni nem mert, pedig az elszabadult bevásárlókocsi igencsak felhorzsolta a lábát.
Könnyes szemmel nézett körbe, akkor akadt egymásba a pillantásuk az idegen nővel, aki húsz évvel ezelőtti önmagát látta most. Az ismerős szidalmakra még mindíg összerándult.
Teher alatt nő a pálma, jutott eszébe a sokszor vigasztaló gondolat, aztán az ifjú igazgatónő bekúszott a bőrülés biztonságos ölelésébe és elhajtott.
Sírni még mindíg nem mert.
