Veres és fekete és fehér 2007 július 31.
Posted by drblondeee in Félelem és reszketés, dr. Blondee.1 comment so far
Jó ebben az országban élni.
Ha nem abba az egy százalékba tartoznánk, amely ezt elmondhatja magáról, okoljuk csak magunkat. Talán hiányzik belőlünk a jó és rossz megkülönböztetésének csodálatos képessége, amitől morális, örömteli lények tudnánk maradni mi is, akár nagyjaink.
Nem, nem Tasnádi Péterre gondolok, neki papírja van arról, hogy nem tudja megkülönböztetni, mégis jó neki, de ő egy elszigetelt jelenség, aki erősíti a szabályt. A pénzügyminiszterre gondoltam, akinek tegnapi bejelentése értelmében a kormány hadat üzen a számlacsalóknak. Nem is lenne érdekes az egész, csak egy szokásos hétfői sokk a sok közül, de az érvelés figyelemre méltó:A szigorra nem azért van szükség, hogy a büdzsé bevételeit növeljék, az elsődleges cél a feketegazdaság visszaszorítása. De miért? Miért nem lehet az a plusz ötvenmilliárd az érv? Fenntartással fogadom gazdasági téren a szigort, és a küzdelmet a zászlajukra tűző harcosokat, főleg, ha hatalmuk is van.
Olyan érzést keltenek az emberben, mintha tartaná magát a meseklisé, amiben a magyar az a vicces figura, akinek vérében van a tolvajlás, passzióból csal, felüdülésül a hévízi iszap helyett a feketegazdaság mocsaras fertőjében fetreng, és adrenalinfröccsre szomjazva rohangászik kiskapukon ki-be, mígnem lecsap a hatalmas Ellenőr, és szigorával rendet tesz.
Mi lenne, ha elhinnénk, hogy nem szigor kell, meg küzdelem, csak józan ész? Kezdhetnénk úgy is, hogy megmondja a frankót a pénzügyminiszter: kevés a pénz, kell még, adjatok. Sőt, fokozhatná: azt is megmondhatná egyszer, már csak a hepiend miatt, aztán ugyan mire.
Mégeccer jó reggelt:) 2007 július 28.
Posted by drblondeee in dr. Blondee.10 comments
- Gyere át egy traccspartira, közben befonom a hajad, invitál kedves barátnőm, én pedig, a félhosszú haj terhének cipelője, örülök és már indulok is. Kedvenc nyári italunk vár a teraszon,
jégbe hűtve, előkerül az elmaradhatatlan gitár, no meg azok a rég nem játszott dallamok, a szövegíró elmélyülten matat a fejemen, társa, a latin gitáros ujjbegyszakasztó futamokkal adja az alapot: “Holnap nem szállnak az angyalok”, drágám, itt még egy versszak jön, mondja a hajfonómester és libabőrösre énekli a bőrömet, csukott szemmel ülök, Istenem, csak ez számít: hogy legyen mindig, aki befonja a hajad.
Magyar kutya a sóbányában 2007 július 28.
Posted by drblondeee in dr. Blondee.1 comment so far
Az egyik legrégebbi lengyel sóbányában “magyar kutyának” hívják azt a béka-targoncát, amivel az embertelen körülmények között dolgozó sóbányászok a kitermelt sót cipelik.
Jó reggelt! 2007 július 28.
Posted by drblondeee in Jó reggelt, dr. Blondee.5 comments
Mosásban fakult anyuka, borostás apa, kövérke kislány közelít a járdán.
A gyerek sírva hagyja vezetni magát a korholás hosszú méterein keresztül:
- Idegen kutyát nem simogatunk meg, veszélyes.
A “vita” kirobbantója egy őszülő, de peckes járású uszkár békésen poroszkál – idős
gazdája a botjára és a feszülő pórázba dőlve szelíden beszél hozzá:
- Ne bánd, Füles, örülj neki, rólad elhiszik: harapnál még, rólam bezzeg…
Füles szaglászást mímelve megáll a fa tövénél, vigasztalólag a gyermek felé sandít,
aztán lendületet vesz, szinte röpítve a gazdit, hogy az öreg, akár csikó korában,
lobogjon utána sebesen.
Balaton Sound 2007 július 28.
Posted by drblondeee in dr. Blondee.1 comment so far
A Balaton partjai elvi határt is jelentenek az emberek két csoportja között: ki az északi, ki a déli partra esküszik. Egy rendes Vas megyei számára a magyar-tenger Keszthelyt, Vonyarcot, a Badacsonyt jelenti, a rablósort, Szigliget fűzfapamacsos strandját. A déli part más. Oly közel van, mégis olyan távolinak tűnik: tengerentúl, felfedezésre váró vad vidék, maga a kaland. Jó indok kell, hogy kompra tegye a lábát az északi parthoz szokott szombathelyi, egy ilyen lehet a Balaton Sound fesztivál is, Zamárdiban, ahol az egyébként csendes utcák végén a maga kék egyszerűségében ott hullámzik a Balaton.
Fura ez annak, aki megtanult együttélni a stresszel, amit a vízparthoz való hozzájutás jelent: parkolóhelyet keresni a tűző napon, alternatív lehetőségként az út mentén, hisz ott nem kell fizetni, így az első sarcot talán még megússzuk, a többit úgyis reménytelen, kezdve a strandbelépővel, melyet azért fizetünk, hogy tiszta, elkerített körülmények között élvezhessük a vizet. Ugyanezen okból nem lehet kutyát sem a partra vinni – északon. (tovább…)
Jó reggelt! 2007 július 9.
Posted by drblondeee in Jó reggelt, dr. Blondee.2 comments
Egyszerre csak
meg tudod
különböztetni a lapockát a combtól,
a pulykahúst a tarjától, nem
bakancs a kedvenc lábbelid (hordod azért azt is),
egy nap úgy ébredsz, hogy még
a haj is másként simul a fejedre, pedig
gondolod, nem tettél semmit.
Valami, valahol mintha mégis történt volna, eszedbe
jutnak gyermekkorod
álmai, vágyai és kósza kedved
támad valóra váltani őket, mert
mintha az idő is mást jelentene. Életed
napórája percek helyett
években méri, mi neked szabatott,
a végtelennek határa kél,
olyan kevésnek érzed hirtelen. És
ettől talán szebbnek is,
mint azelőtt.
Jó reggelt 2007 július 8.
Posted by drblondeee in Jó reggelt, dr. Blondee.2 comments
A remény vajon mi?
Onnan jő-e, ahonnan a zápor, vagy
onnan, ahol a gyökerek bújnak?
A nyáresti sétát poroszkálássá
lassítja a balkonról szűrődő hang:
a kétségbeesés szöszmötölése, ahogy
komótosan törli a lábát, a küszöbön,
még odakint van. Csak a fáradt
törődés kuksol odafent az asszonynál,
aki nem utazik nyaralni, otthon
ül a korgó gyomrú hűtő mellett,
kérve kéri a szolgáltatót, ne
kapcsolja még ki a villanyt, hagyja
már fagyva azt az árva tökfőzeléket,
legalább. A kétségbeesés a kapuk előtt,
ott tartja a remény, ami valahonnan
biztosan jön, akár gyökérként
kúszva, záporként zúgva,
de mindig ideér.
