Jó reggelt, gyerekek! 2007 június 15.
Posted by drblondeee in Anyu, Romhányi rímhányó, Vers, Vidám, dr. Blondee, olvasás.3 comments
Hullámospapagáj ring az ágon,
halkan bugyborog magában,
néha rikkant csak harsányan,
felverve a teknőcöt, ki kilenc
év alatt növesztett páncéljába bújva
de magányában – mit a papagáj
sem oldhat, és hát nem nős
e teknős – kövön nem marad,
a langyos vízbe csusszan virgoncan,
szemtelen verebe
a szabadságból pislog befele,
a szerény cinkék a távolból figyelnek,
mellettük zöldikék és az énekes
“kis barna”, a dalárda gárda
szürke eminenciása, kinek
szóló sose jut, csak a vokál,
így éldegélnek, zengenek
vidáman ők mind együtt
Ancsika árnyas balkonán.
A jóravaló (im)potenciárul, avagy a lecsó dícsérete 2007 június 10.
Posted by drblondeee in Alma the dog, Félelem és reszketés, Sose halunk meg. Vagy...?, Vas megye, dr. Blondee, olvasás, Írás, Ünnep.7 comments
Mert mit tegyen az ember akkor, ha jó.
Ha rossz, akkor könnyű. Könnyebb. Küzdelem, bízva bízol, fájsz, várod a kegyelmet, ha nem vagy hülye, tanulsz, ha hülye vagy, lassabban, tanulod magad, egyszercsak eléred.
Ott álldogálsz, határozatlanul, a halmazod peremén, azon az addig (be)láthatatlannak tűnő határmezsgyén és akár egy veréb, belépsz a körödbe. Bebocsáttatsz. Egy veréblépte, ennyi vagy, megérkezel magadhoz. (tovább…)
Azoknak, akik szeretnek felolvasni 2007 május 30.
Posted by drblondeee in Sose halunk meg. Vagy...?, Vas megye, Vers, dr. Blondee, olvasás, Írás, Ünnep.3 comments
Jövőre lesz 200 éve, hogy Széchenyi István filozófiai érettségi vizsgát tett az akkor 3000 lelket számláló Szombathely városában. Kultuszteremtő céllal, és nem hagyományok nélkül (2004 tavaszán Ottlik: Iskola a határon c. regényét olvasták permanensen, Magyarország EU-csatlakozása alkalmából dr. Fűzfa Balázs vezetésével a szombathelyi BDF hallgatói közül sokan), 24 órás felolvasást szervez a BDF és a szombathelyi Berzsenyi könyvtár, részleteket itt találsz.
Ott leszünk néhányan éjszaka is, gyere, ha van kedved olvasni. Még jó, hogy szóltál, Ronika:)
Asz(k)eptikus vagyok, lapozni akarok 2007 május 30.
Posted by drblondeee in Blog, dr. Blondee, olvasás, Írás.6 comments
Honnan ez a asz(k)eptikus* [A sebszéleket összeölti aszeptikusan a halál] lét(t)engődés, nem tudom, és igazságtalan se lennék szívesen, ha nem muszáj, csak kivételes esetekben, pl. amikor a kaland és a hecc kedvéért szeretetből elfogult vagyok, mert muszáj.
De nem vagyok, ha rólam van szó, legalábbis nem szándékosan, tehát az igazságosság kedvéért vissza is vonnám a tengődés szót ebből az összefüggésből mostan.
Gyerekként fenemód bosszantott, hogy nem értem, a felnőttek min nevetnek,
és emlékeim szerint roppant módon vágytam arra az állapotra, ahol majd a viccesnek szánt felnőtt mondatok (úgynvezett poénok) (és persze a komoly dolgok is) azonos amplitúdójú rezgésre késztetnek majd a felnőttekkel, haj, de minden más lesz, gondoltam én akkor, TV híradó néző kiskoromban. (Egy gyerek azt se tudja, mi az a poén, se a vicc. Akkor nevet, ha örül. Nődögélni kell, mire megtanulod, hogy amin sírni lehet, azon nevetni is, te választasz, és te a poént választod, mert sírni nem jó poén. Na.) (tovább…)






