I feel Jones 2007 december 21.
Posted by drblondeee in Anyu, Apák és lányok, Blog, Félelem és reszketés, Gyász, dr. Blondee, maawill, Ünnep.5 comments
I feel Jones. Bridget Jones. Erre varrjál gombot. Öcsémmel beszélgettünk, a szokásos kerékvágásban zajlott: szinte megváltottuk magunkat és egész családunkat, mielőtt kiki beásta magát a nem-de oppozíció megmásíthatatlannak tűnő erődjébe, hogy aztán egymás makacsságán, értetlenségén és önteltségén felbőszülve jól otthagyjuk egymást a picsába. Nem szó szerint. Nem mindig, ma se. Unalmas is volt. (nem bírtam kihagyni, bocs:)
A szeretetről beszéltünk, hogy az vajon mi. Kijelentésbe is önthető felfedezésem, hogy a szeretetről nem tudom, mi, illetve hogy mit is kellene érezni ez alatt a szó alatt. Ezen kicsit elszontyolodtunk, fura volt pár pillanatig annak az állításnak az árnyékában élni, hogy lehet, hogy nem szeretem az öcsémet se.
Katartikus megnyugvást annak a higgadt felismerése (van ilyen…?) okozta, hogy soha nem árulnánk el egymást, bízunk egymásban feltétel nélkül és ha szarban vagyunk, nyugtatólag hat ránk a másik. Azt, hogy ezt minek nevezzük, nem tom.
I feel Jones. Bridget Jones today. Thank you Lord for all.
Sziporka is megérkezett 2007 december 11.
Posted by drblondeee in Blog, Ezt olvasom, Sziporka, dr. Blondee, Írás, Ünnep.add a comment
Úgy egy éve beszéltünk róla először, most pedig meg is valósítottuk: Sziporka nálam vendégeskedik egy ideig. Olvassátok szeretettel
Jazzbarockerek 2007 december 10.
Posted by drblondeee in Félelem és reszketés, Zene, dr. Blondee, jazz, Ünnep.2 comments
Komolytalanul kezdődött az egész: már a country stílusban sikoltozó hegedűszó, a fúvós pöffenések és a pergődobolás is gyanús volt mint koncertkezdet. Aztán az a sok ember, nem kevés középiskolás, felteszem művészeti. Mit keresnek itt? Biztos kötelező volt nekik, súgja mellettem valaki, talán a tanár bácsi miatt. Tényleg: Koller Laci, a tubával bevonuló basszusgitáros itt tanít – azért mégiscsak marad a kérdés, de majd később teszem fel. A rögtönzött jazzvidám mars véget ér, a közönség várakozóan tapsol, pittyegnek a fényképezőgépek, csattognak a vakuk egyre, aztán csend.
Feszülten figyelünk, hátunk a Művészeti Szakközépiskola körelőadójának padjaihoz feszül, mígnem a nyitó szám, egy türk népdal, a Vörös lóra ül fel… fel nem hangzik. (tovább…)
Éltél a 80-as években? 2007 október 23.
Posted by drblondeee in Félelem és reszketés, dr. Blondee, Írás, Ünnep.4 comments
89-ben 17 körül voltam, lelkes gimnazista, imádtam a magyart és újságíró akartam lenni, bár pontosan nem tudtam, mi is az.
A magyar tanárom Fidesz alapító tag volt és olyat mert mondani (jó, hogy ez akkor már nem volt forradalmi dolog), hogy “szocialista realizmus” nem létezik. (A tankönyv szerint pedig igenis létezett). (Akkor még csak egyféle tankönyv volt minden magyar 4.-es gimnazistának).
Ő szerkesztette a város akkor induló forradalmi hírlapját is. Az “értelmiség” (Istenem, mennyire szerettem volna az lenni majd egyszer) a helyi Fidesz irodában gyűlt össze, ha Orbán Viktor (rá nem emlékszem, de biztosan), Deutsch Tamás, Kövér László érkezett, mindenki transzban volt, tényleg “istenek” voltak akkoriban és elmondhatatlan boldogság és lelkesítő érzés volt ezeknek az embereknek a közelében lenni. Rajongtunk Erdélyért, az erdélyiekért és az ügy része volt, hogy látogassuk őket és segítsünk nekik elmenekülni a diktatúra, a Securitate uralma alól. Akik akkor fiatalon politizáltak, gondolkodtak, nem pénzt, hatalmat akartak. A többség nem. Olyan nehéz ezt mai ésszel megérteni. Szinte nevetséges.
Életem első “interjúja” úgy készült, hogy (azóta, 34 évesen infarktusban meghalt) Incsi megcsinálta, a feladatom az volt, hogy leírjam és kérdés-válasz formába öntsem, ezért pedig szerzőtársként szerepelhettem a cikk végén. Elmondhatatlanul büszke voltam. A cikk egy leleplező cikk volt a helyi Tüzép vezetőjéről és munkatársairól és riport formában azt mutatta be, hogy hogyan lopják, csalják el a hiánygazdaságban a haverokkal a tüzelőolajat, fát. (Aki még nem élt akkor, nem biztos, hogy tudja, hogy nem vásárolni, hanem szerezni kellett dolgokat, mert nem volt. Csak állami boltok, üzletek voltak és mindenből egy. Ha tüzelő, akkor Tüzép, ha benzin, akkor Áfor (hétfőn nem lehetett tankolni, úgy emlékszem), ha élelmiszer, akkor Csemege. Mindenből kevés volt, akinek ismeretsége volt, annak jutott karácsonkor banán, akinek nem, annak csak a boltosasszony tárogatása. El lehet képzelni, hogy ha a “kereskedelem” résztvevői úgy viselkedtek (hogyan máshogyan), mint a hivatalnokok, akkor milyenek voltak a hivatalnokok… a rendőrökről nem is szólva…
Szóval megjelent az újság, meglepetésnek szántam, büszkén vittem haza az én politikától, hatalomtól ódzkodó apámnak és mutattam a cikket. Emlékszem, a szája folyamatosan görbült lefelé, aztán rámüvöltött, hogy mi a francnak keveredek én ilyesmibe és hogy tartsam magam távol a politikától. Merthogy ő ezektől szerzi az olajat.
Általánosban Zánkán voltam úttörőtanácstitkár képzőben, de valahogy fel sem merült, hogy mi a fenét csinál és minek az úttörő, a tanács és a titkára. Vagy egy 400 fős faluban mini-VIT-et szervezni: mini Világifjúsági Találkozót!!! Azt hiszem transzparensek voltak különböző országnevekkel, osztályonként más, talán. Szürreális. Világifjúsági Találkozó, mikor még Ausztriába sem jöhettünk át.
Ezeket az ártatlannak tűnő oszlopos baromságokat, együtt a megbocsáthatatlan bűnökkel mind magyarok művelték. Művelik. Magyarokkal. Szürreálország szürreál emberkékkel. Ezek vagyunk?
Október 23 vajon mi? – felhívás 6 mondatos keringőre 2007 október 23.
Posted by drblondeee in dr. Blondee, Ünnep.5 comments
Össze tudod foglalni 6 mondatban, hogy “október 23″, az esetleges tanulsága, mit jelent a magyaroknak, a “forradalom” és a “szabadságharc” szavak használata nélkül? Ha igen, kérlek, tedd meg! Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Számtalan helyen emlékeznek bloggerek erre a napa itt és itt is , itt is, itt nem:) , van, aki interaktív, játékos formában , itt filmidéző jelleggel (is), Ismerős Arcokkal Szombathelyen, ezt nem bírom kihagyni: különösen tárgyilagos, objektív, XXI. századi kurucos cselekvő formában , mégis: az az érzésem, hogy ha huszonévesek (és fiatalabbak) között közvéleménykutatást végeznénk a témában: kevesen lennének képesek arra, hogy megfogalmazzák, mi történt 56-ban. Az a fogalom, hogy Szabad Európa Rádió a többségüknek szerintem semmit nem mond.
56 történetét velősen apámtól hallottam, csak a lényeget. Se iskolában, se templomban, se máshonnan nem. Honnan tudhatják hát a lényeget azok, akiknek a felmenőik nem mesélték el?
10k – let’s celebrate 2007 Szeptember 7.
Posted by drblondeee in Vidám, dr. Blondee, Írás, Ünnep.4 comments
Miután több, mint tízezerkattintásnyira jutottam a blogírásban, köszönhetően neked is, aki ezt olvasod, aszondom, let’s celebrate.
Ötlet, hogy hogyan? (A wiszkazt lelövöm, ziccer, mondjá mást:)
Köszönet az olvasásért, szeretettel dr Blondee
Sziget: utánunk a vízözön 2007 augusztus 28.
Posted by drblondeee in Sziget, dr. Blondee, Ünnep.2 comments
A Szigetben még az is jó, hogy vége van. Fesztiválozni, karneválozni, mint tudjuk, igencsak fárasztó tud lenni, különösen, ha komolyan veszi az ember – másképp meg nem is érdemes.Nekem senkise mongya meg, hogy micsinájjak! Nyócezerér azt csinálok, amit akarok, vaze… – cseng a fülemben annak a srácnak a hangja, aki végül megadva magát a házirendnek, valamint a biztonsági őrök nyomatékos figyelmeztetésének, átengedte nekik a vélhetően alkohollal felturbózott, üdítőitalnak álcázott flakont. Hogy üdítő vagy alkohol volt-e, az idei Szigeten igazán nem számított, hiszen – a korábbiaktól eltérően – semmiféle italt nem vihetett be magával a látogató. Közgazdasági zsenialitást nem igénylő röpke fejszámolással: egy nap útiköltséggel, étellel-itallal együtt úgy 15-20 ezer forint körüli összegbe kerül, mely körülmény magyarázattal szolgál a fent említett fiatalember házirenddel szembeni ellenérzésére. (tovább…)
Jó reggelt, Savaria, jó reggelt Karnevál! 2007 augusztus 26.
Posted by drblondeee in Jó reggelt, dr. Blondee, Ünnep.add a comment
Gyermekkorom óta gyengém a hercegkisasszonyi ruha, a fűző, a fenséges esésű szoknya, ami életre kel, ha viselője pörög-forog benne.
Melyik kislány ne próbálná ki anyja rúzsát, körömlakkját, hogy magassarkúval kiegészítve a kollekciót órákig sasszézzon a tükör előtt.
A tiltott örömök netovábbja, ha az áhított ékszert is magára biggyeszti, amiről tudván tudja: anya féltett kincse, érinteni csak vészhelyzetben szabad, felvenni tilos, semmiképpen nem egy szobai divatbemutatóhoz.
Kész szerencse, hogy a karneválon nemcsak rómainak lehet(ett) öltözni. Hova is tettem azt a fránya fejdíszt…
Ciao Sziget! 2007 augusztus 14.
Posted by drblondeee in Sziget, Utazás, dr. Blondee, Ünnep.15 comments
Non voglio andare a casa, mio caro, Federico e Antionio e Dugesz e Zoli e Zsuzsi e Zsolti, e Ildiii, Peti, Zsolti, Marek:), lasciate mi cantareeee, jaj, de nem akartam hazajönni, pedig itthon is jó ám, drága kis Almám, de ott is nagyon jó volt.
Minden ellenkező (jogos) aggódás ellenére sátorban aludtam, pedig Robi és Marcsi kedvességének köszönhetően nem kellett volna, kék zöld vagyok, sajog a vállam is, szarrá áztam, áztunk, de semmihez sem fogható, a szakadó esőben Fatboyslimre táncolni és Tankcsapdára, olaszokkal, akik tankcapdának ejtik, de tombolnak a Mennyország tourist-ra. is.
Szarul hangosított, de nagyon király, szexi és izgalmas Váczi Eszter, (hála Ildi, akinek viszkit nyalogattak a kezéről, mert így kell bókolni, ugye fiúk:), kisszínpadra való, darkosított Kispál, dögunalom Faithless (I want definitely moooore:), gyönyörűséges Sinead és Cesaria, továbbá megyünk Toscanaba, talán Gödöllőre is:), beszélhettem olaszul, mc drive jelleggel vedeltünk viszkiket a nagyszínpadnál, és egy egész délutánt röhögtünk folyamatosan, de tényleg, kibékültem Zsoltival tizenöt év után, kiderült, hogy egészen jó fej, szállást, száraz ruhát és jó szót kaptam Federicotól, ha röviden kellene összegeznem.
És még mindig nem mostam lábat:) és jó.
“Zentai vagyok.
Nem semmi.”
(pólófelirat)
“I am IRISH.
FUCK YOU!”
(sátorfelirat)
A jóravaló (im)potenciárul, avagy a lecsó dícsérete 2007 június 10.
Posted by drblondeee in Alma the dog, Félelem és reszketés, Sose halunk meg. Vagy...?, Vas megye, dr. Blondee, olvasás, Írás, Ünnep.7 comments
Mert mit tegyen az ember akkor, ha jó.
Ha rossz, akkor könnyű. Könnyebb. Küzdelem, bízva bízol, fájsz, várod a kegyelmet, ha nem vagy hülye, tanulsz, ha hülye vagy, lassabban, tanulod magad, egyszercsak eléred.
Ott álldogálsz, határozatlanul, a halmazod peremén, azon az addig (be)láthatatlannak tűnő határmezsgyén és akár egy veréb, belépsz a körödbe. Bebocsáttatsz. Egy veréblépte, ennyi vagy, megérkezel magadhoz. (tovább…)
